Közeledve a meteorológiai tél első napjához(December 1.) erősen időszerű ez a kérdés. Többeket foglalkoztat, másokat nem zavar.

S, hogy mennyire nehéz ezt előrejelezni? Hétköznapi ember kevésbé gondol bele, míg az ilyen berkekben jártas meteorológusoknak pedig kemény fejtörést okoz, ha számítógépes modellek alapján próbálják meg górcső alá venni a ránk váró várható időjárást.
A szezonális előrejelzések - a tudomány és a technika - jelenlegi állása szerint maradéktalan pontossággal MÉG NEM(!) csupán hozzávetőlegesen igyekeznek jövőképet festeni azt előttünk álló időszakról.

A korábban már kiadott külföldi publicisztikák már felvázolták a várható jövőképet, ahogyan erről az egyik legismertebb oldal accuweather.com is nyilatkozik. A cikk pedig itt nyitható meg: https://www.accuweather.com/en/weather-news/europe-winter-forecast-uk-to-germany-on-alert-for-wind-storms-rain-to-ease-drought-wildfires-in-spain-and-portugal/70003011 1.ábra:

 

 

(( Meteorológiai szemmel mérve, a havas Kelet - Európai síkságot és a melegebb Skandináv - félsziget időjárását (1.ábra), s a hozzánk kései hideg beáramlás valószínűségét tartósabb magasnyomású Skandináv anticiklon vagy Kelet - Európai magasnyomás okozhatja, rosszabbik esetben inkább tartósabb ciklontevékenység, aminek csapadéka a kontinens belseje felé haladva egyre inkább hó formájában hullhat majd le. ))

Az egyik svéd oldal is hasonló előrejelzést vár, már ha csak a Skandináv és Orosz régiókat vesszük. Íme a cikk: https://www.svt.se/vader/amne/sasongsprognos-vinter-2017-18 2.ábra: 

 

 

S, hogy miért fontos ez nekünk? S miért jövök én -mint amatőr - a képbe?

- Mindjárt elmagyarázom.

Az fent említett térség várható téli időjárása alapvető fontossággal bír. Hiszen leginkább a számottevő sarkvidéki eredetű légtömegek több mint 3/4-ét télen, Skandinávián és Oroszországon keresztül érik el hazánk térségét.
A térképről két féle uralkodó meteorológiai helyzetkép is valószínűsíthető, ami hazánkra nézve teljesen más és más időjárást hordoz.

Az egyik döntően kezdetben változékony és csapadékos, majd szárazabb, hideg téli időt, míg a másik forgatóköny alapvetően száraz, hidegebb időt sejtet.

Amatőr meteorológusként, elkülönülve a külföldi szakvéleményektől, a hivatalos Nemzeti Óceán és Légkör Megfigyelő Intézet (NOAA) honlapjáról kapott nyilvános ugynev. Makrocirkulációs rendszerek adatsoraiból próbáltam ""megjósolni"" a soron következő tél jellegét. 1950-től napjainkig. 
Ez persze kőbe vésve nincs és saját egyéni véleményem alapján kerestem NEM EGYEZÉSEKET, HANEM HASONLÓSÁGOKAT A MÚLTBAN, alapjául felhasználva az ez évi őszi értékeket.

Figyelembe vettem még a jelenlegi El Niño / Southern Oscillation (ENSO) jelenséget és összevettem a NOAA adatbázisából egyezéseket találtakéval.

Ezek alapján - saját véleményem szerint - jó esély mutatkozik egy átlaghoz közeli, kicsivel az alatti télre. Leginkább januárban szárazabb, keményebb fagyokkal, míg a február mozgalmasabb, csapadékosabb időjárás lehet. Összességében viszont nem lesz túl hideg avagy meleg. Átlag körüli, kissé csapadékosabb telet valószínűsítek.

Például hasonlóságokat találtam 1990/91 valamint 1984/85-t illetően az adatsorokban,de nem ugyanazok a feltételek amik most fenn állnak. Ahogyan mondatom legelejét kezdtem, nem 100%, hogy ilyen telünk lesz, de HASONLÓ LEHET(!)

 

Köszönöm, hogy elolvasott...

 

Üdvözlettel: Bálint Attila 

Megosztás a facebookon