Joggal merül fel a kérdés hétköznapi ember szemében.

Az elmúlt pár napban nagyot fordult időjárásunk. Szeptember végén még 24-26 fokos csúcshőmérsékletek is előfordultak az országban, s tombolt a vénasszonyok nyara, addig mostanra alig egy hét leforgása alatt 10-15 fokot estek a hőmérsékletek. Ráadásul az első havazásra nem kellett sokat várni, hisz a Kékestetőn 2016.10.06-án reggelre 4 cm-nyi hó esett.

( 1.kép: Hólepte fák Kékestetőn 2016. október 6-án (MTI/Komka Péter) Forrás: www.ma.hu )

 

Az ősz tagathatlanul átmeneti évszak a nyár és tél között, ilyenkor nem meglepő, hogy Európában egyszere mindkét évszak jelen van.
A szezonális előrejelzések többnyire 50-50%-os bevállalási valószínűséggel próbálják az előttük álló időszakot előrejelezni, többnyire vegyes eredményekkel.
Mivel a számítógépes modellek, valamint az éghajlati adatsorok alig néhány évtized, utóbbiban max. 1800-as évektől vannak szorványosan adatok, majd egyre több; mégis eltörpül az globális éghajlat időskáláján. 

Gyakorlatilag még mindig túl kevés időnyi adatunk van a légkörzés pontosabb megértéséhez. Igaz a technológia fejlődésével egyre pontosabb képet kaphatunk rövid-, közép- és már-már hosszútávú előrejelzésben, mégis szezonális; különösen téli félévre előrejelzett prognozisok meglehetősen bizonytalanok még. Gyerekcipőben járunk.

Az accuweather.com szerint (2.kép) az idei 2016-2017 tél Európa nyugati felén viharosnak és szelesnek ígérkezik,de enyhe lesz,míg téliesebb időjárás inkább Kelet - Európai síkságon fordulhat elő. 

( 2.kép: Forrás: http://www.accuweather.com )

A cikk erre a linkre kattintva tekinthető meg teljes terjedelmében: http://www.accuweather.com/en/weather-news/europe-winter-forecast-2016-2017-stormy-uk-mild-wet-france-germany/60378723 

Saját előrejelzésem szerint hazánkra vonatkozóan a következőkre jutottam:

Az elmúlt egy hónapban a Nemzeti Óceán és Légkör Megfigyelő Intézet (NOAA) honlapján ( http://www.cpc.ncep.noaa.gov/data/teledoc/telecontents.shtml ) fellelhető markocirkulációs rendszerek adatsorait vettem szemügyre Európára nézve 1950-től napjainkig.

Én mint amatőr meteorológus az adatsorok indexei között talált összefüggések alapján ugynev. lyukas közepű télre találtam összefüggéseket a múltban.

Ez hétköznapi nyelvre lefordítva: Október második fele és egész november, az átlagostól hidegebb őszt, december közepétől-január közepéig átlagostól enyhébb időt, majd január közepétől február végéig újra átlagos(téli) vagy az alatti időjárást értek.

Hasonlóságok vannak 1993,1997 valamint 1983-at illetően,de nem ugyanazok a feltételek amik most fenn állnak. Ahogyan mondatom legelejét kezdtem, nem 100%, hogy ilyen telünk lesz, de HASONLÓ LEHET(!)
S, hogy mindez bevállik-e ezt utólagosan lehet csak levonni mint tanulságot jövőév márciusában.

Végezetül:

Mindenesetre igyekeztem röviden, tömören, érthetően és az újságírást figyelembe véve ÉRTÉKET teremteni bejegyzésemben.
( Nem pedig az interneten fellelhető - betiltani való, félrevezető, nép butító Like vadász, koholt és szenzáció hajhász oldalak minőségétől távol maradni. )

Köszönöm, hogy elolvasott.

Üdvözlettel: Bálint Attila 

Megosztás a facebookon